Az iparág-specifikus ERP előnyei
és hátrányai - vol. 2.

Azt már tudjuk, hogy egy iparág-specifikus ERP kiválóan alkalmas lehet az adott iparág egyedi igényeinek kielégítésére. Azonban mielőtt lándzsát törne egy hasonló szoftver bevezetése mellett, fontos, hogy tisztában legyen annak korlátaival is és azzal, hogy az implementáció milyen kockázatokat rejt. Korábbi cikkünkben részletesen megvizsgáltuk az iparág-specifikus rendszerek előnyeit, most jöjjenek tehát a hátrányok!

HÁTRÁNYOK

‍1. Magasabb beruházási költségek:

Ezek a szoftverek rendszerint magasabb árkategóriába esnek, mint az általános ERP-k. Igaz ez úgy az eseti díjak (öröklicenc, telepítés, bevezetés stb.) mint a folyamatos fenntartási költségek (OS licenc, VPS, rendszerfelügyelet, szoftverkövetés stb.) vonatkozásában.

Ennek számos oka van. Az iparág-specifikus vállalatirányítási rendszerek fejlesztését szükségszerűen egy kutatási szakasz előzi meg, mely időigényes és költséges folyamat. A fejlesztőnek meg kell ismernie és értenie az iparági szabványokat, a fejlesztési szakasz csak ezután veheti kezdetét.

A speciális rendszereket előállító cégek a legtöbb esetben lényegesen kisebb piaci részesedéssel rendelkeznek, mint az általános szoftvereket fejlesztő konkurenseik.  Az alacsonyabb értékesítési frekvencia miatt a fejlesztési, terméktámogatási, karbantartási és frissítési költségek magasabbak lehetnek.

Az iparág-specifikus ERP-k kiemelkedő díjszabása sokszor megnehezítheti vagy lehetetlenné teszi a kevésbé likvid vállalkozások számára a beszerzést.

2. Rugalmatlanság

Ezek a rendszerek gyakran kizárólag az adott iparág specifikus igényeire fejlesztett funkciókat tartalmazzák, mellőzve az általános ERP-kre jellemző alapmodularitást (pl. könyvelés, dokumentumkezelés, raktárkezelés). Ekkor a vállalkozás sok esetben arra kényszerül, hogy a célszoftver mellett több szigetalkalmazást is üzemeltessen. Az ilyesfajta működés nem csupán költséges, de az alkalmazások közti integráció hiánya inkonzisztens adatokat eredményez.

Az iparág-specifikus rendszerek kimondottan rosszul szerepelnek akkor, amikor az üzleti környezet vagy a vállalat igényei változnak.

3. Bonyolult és időigényes bevezetés:

Egy ERP bevezetésének költsége egyenesen arányosan nő a bevezetés időtartamával. Ha az implementáció elhúzódik, azt előbb-utóbb a céges cash-flow sínyli meg, hiszen a vállalatnak be nem tervezett anyagi és humán-erőforrásokat kell allokálni a projektre.

Az iparág-specifikus rendszerek bevezetése – a testre szabás és a speciális igényeknek történő megfeleltetés miatt – általában komplexebb és időigényesebb folyamat, mint az általános rendszereké.

4. Korlátozott kínálat:

A legtöbb iparágban az iparág-specifikus ERP-t fejlesztők száma meglehetősen csekély, ezért a vállalatok választási lehetősége – a kiválasztási szakaszban – mindössze néhány rendszerre korlátozódik. Ez az oka annak, hogy a felek az ilyen üzletkötések során igencsak egyenlőtlen pozícióból indulnak (a szoftverfejlesztő cég alkupozíciója mindig lényegesen jobb).

5. Szolgáltatótól és a fejlesztési ütemtervtől való függőség:

Sok esetben a célszoftverek egy és ugyanazon fejlesztőtől származnak, ebben az esetben a fejlesztő saját maga konkurenciájává válik. Egy személyben dönthet a termékek életútjáról, az új funkciók fejlesztéséről és a legújabb rendszerkiadások időpontjáról (release date).

...ez a fejlesztő NEM teljesít megrendeléseket!

Fontos tudnunk, hogy az iparág-specifikus szoftverek fejlesztése nem a megrendelő egyedi igényeinek, hanem a beszállító által meghatározott fejlesztési ütemtervnek megfelelően történik. Ha pedig a megrendelőnek nincs ráhatása arra, hogy egy új funkció hogyan és mikor kerül be a rendszerbe, az korlátot szabhat saját versenyképességének. Ekkor egy egészségtelen függőség alakulhat ki a fejlesztő és a megrendelő között.

6. Frissítési nehézségek:

Az iparág-specifikus rendszerek frissítése és karbantartása néha bonyolult lehet.  Kiváltképp akkor van ez így, ha a szoftver testre szabása során a fejlesztő egyedi változtatásokat is megvalósított. Ez hosszabb leállásokat és magasabb költségeket eredményezhet.

AKKOR MI A MEGOLDÁS?

Kétségtelen, hogy a legbiztosabb megoldás az, ha általános ERP-t vásárol és azt egy „saját”, egyedi modullal egészíti ki! Természetesen ez a verzió sem pénztárcabarát, így csak olyan cégek számára javasoljuk, akik megfelelő (több tízmillió forintban mérhető) anyagi erőforrással rendelkeznek.

Több mint 20 éve tevékenykedünk a szoftveriparban. 2010 óta fejlesztjük zászlóshajónkat, a PEAS Vállalatirányítási Rendszert, mely 250 magyar vállalkozás 150.000 munkatársának munkáját támogatja nap mint nap. Az PEAS ERP 25 általános és 10 egyedi modulja az univerzális igényeken kívül kielégíti az egészségügyben, az élelmiszeriparban, a gyártásban, a kereskedelemben, a szállítmányozásban és az építőiparban tevékenykedő cégek egyedi igényeit is. 

Ismerje meg a PEAS Vállalatirányítási Rendszert!