Kata-hatás céges szemmel - Hogyan tovább társas vállalkozásként?

A kata törvény radikális átalakítása után most több százezer vállalkozónak kell új adózási formát keresnie. Augusztus 31-ét követően várhatóan sokan választják majd az átalányadózást, de vannak olyan esetek, amikor már érdemes elgondolni a cégalapításon, társas vállalkozásként folytatni.

 

Átalányadózáson túli alternatíva: társas vállalkozás

Azok az egyéni vállalkozók, akik továbbra is „magánszemélyként”, egyénileg végeznék vállalkozói tevékenységüket, a sokat hangoztatott átalányadózás, esetleg a vállalkozói jövedelemadózás, az ekho, az egyszerűsített foglalkoztatás vagy munkaviszony létesítése mellett dönthetnek. Az bizonyos, hogy ezeknek az ev.-knek a nagy része nem tudja majd teljesíteni a módosított törvényben lévő előírásokat és váltania kell. Mellettük persze léteznek katásként olyan vállalkozások is, mint az egyéni cégek, betéti társaságok, közkereseti társaságok és az ügyvédi irodák: ők szeptember 1-től szintén nem lehetnek „új”katások.

A kata-szigorítás miatt nem kell feltétlenül megváltoztatni a jelenlegi vállalkozási formát, de előfordulhat olyan, amikor nemcsak adónemet, hanem cégformát is váltaniuk kell. Nézzük, hogy ezeknek a kisvállalkozóknak milyen lehetőségeik vannak céges formában tovább működni. A társas vállalkozások eddig három adózási mód közül választhattak: kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), kisvállalati adó (kiva) és társasági adó (tao). A kata kiesésével az utóbbi két adózási formát mutatjuk be.

 

 Kisvállalati adó (kiva)

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10%-a, amely kiváltja az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adót (13%) és a társasági adót is (9%).

Kiva alanya lehet például kft., de a fentebb felsorolt egyéni cég, ügyvédi iroda és kkt. vagy bt. is. Itt már nem előírás, hogy a kkt.-nek és a bt.-nek kizárólag magánszemély tagjai legyenek.

A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű ráfordítások, a tagok részére kifizetett tőkével, osztalékkal növelt összege, módosítva néhány további „csökkentő” tétellel. A kiva előnye, hogy a cégben keletkezett nyereséget és bértömeget azonos adókulccsal terheli.

A kiva választásának legfontosabb feltételei:

Csak az a vállalkozás választhatja a kiva adózást, ahol

• az átlagos statisztikai állományi létszám - kapcsolt vállalkozásokkal együtt -nem haladhatja meg az előző évben az 50 főt,
• az éves bevétel nem haladhatja meg a 3 milliárd Ft-ot.

A kiva alanyiság megszűnik, ha

• a dolgozói létszám (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) meghaladja a 100 főt, vagy
• az árbevétel meghaladja a 6 milliárd Ft-ot.

Kiva bevallási határidők

Az éves adóbevallást az adóévet követően május 31-ig kell benyújtani a NAV-nak a megfelelő 'KIVA' nyomtatványon. A kiva előleget az adózónak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kötelező bevallani és megfizetni.

Működő vállalkozás átállása kivára

Nemcsak év végén, hanem akár év közben is át lehet jelentkezni kisvállalati adózásra, sőt, egyes katás cégeknél ez „szinte kötelező” lesz a 2022. augusztus 31-i határidő miatt. A NAV felé nyilatkozni kell ugyanis, ha 2022. szeptember 1-től a kiva szerinti adózást választjuk a régi kata megszűnése után. Amennyiben nem nyilatkozunk a megadott határidőig, akkor a cég automatikusan a tao szabályai alá kerül.

Kiknek ajánlott a kiva?

A kiva választása elsősorban azoknak lehet jó alternatíva, akiknél a céges költségek jelentős részét a munkavállalói bér adja, vagy esetleg jobban fókuszálnak a növekedésre, mint a nyereségre kivételére. Ha a társaság úgy dönt, hogy nem szeretné a nyereségét osztalékként kifizetni a tulajdonosok részére, hanem inkább visszaforgatja, akkor nem kell kisvállalati adót fizetnie az eredményre - egyéb esetben viszont 10%-os kivát kell befizetni.

Társasági adó

Cégformától függetlenül minden gazdálkodó szervezet – ha nem választ(hat) más adózási módot – a társasági adó alá tartozik.

Társasági adózás alanya lehet jellemzően belföldi illetőségű gazdasági társaság (bt., kft. kkt. és rt.), de többek között a katából kieső ügyvédi irodák és egyéni cégek,  külföldi illetőségű adózók is választhatják ezt az adónemet.

A társasági adó mértéke Magyarországon jelenleg az adóalap 9%-a.

A tao alapját a számviteli szabályok szerint az adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni, (ideértve az adóalap módosítását is bizonyos korrekciós tételekkel). Ilyen korrekciós tétel lehet például az elhatárolt veszteség, a céltartalék, az értékcsökkenés, a fejlesztési tartalék vagy a bírság.

A tao bonyolultságát elsősorban az adóalap speciális kiszámítása - módosító tételekkel, adókedvezményekkel - adja.  A kata adminisztrációjához és az 50.000-es tételes adóhoz képest a tao jóval komolyabb terhet jelenthet azt ezt választó vállalkozók számára, mind adminisztrációban, mind kiadásban.

Tao bevallási határidők

Az éves társasági adóbevallást az adóévet követően május 31. napjáig szükséges benyújtani, és a társasági adóelőleget is be kell vallani.

A tao adóelőleget az adózónak havonta szükséges bevallania, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió Ft-ot.

Ha a fizetendő adó legfeljebb 5 millió Ft, akkor negyedéves gyakorisággal kell bevallani.

Az előleget mindkét esetben az adott időszak (hónap vagy negyedév) utolsó napját követő 20. napig kell megfizetni.

Működő vállalkozás átállása társasági adózásra

Amennyiben katás cégként nem nyilatkozunk a megadott határidőig, akkor a vállalkozásunk automatikusan a tao szabálya alá kerül.

Kiknek ajánlott a tao?

A tao választása elsősorban azoknak lehet jó alternatíva, akik nem felelnek meg a kiva feltételeinek (pl. létszám és bevételkorlát) vagy nem tudják annak előnyeit kihasználni. Abban az esetben előnyös lehet, ha valamely társasági adókedvezményre jogosító tevékenységet végeznek vagy esetleg veszteségesen működnek.

---